"Egy filozófia professzor kiállt az osztály elé.
Amikor elkezdődött az óra, minden kommentár nélkül elővett egy üres befőttes üveget és megtöltötte 4-5 cm-es KÖVEKKEL.
... Majd megkérdezte a diákokat, hogy megtelt-e az üveg.
A diákok egyetértettek, hogy igen.
A professzor ekkor elővett egy doboz KAVICSOT és beleöntötte az üvegbe. Enyhén megrázta az üveget, és a kavicsok kitöltötték a nagyobb kövek közötti réseket.
Újra megkérdezte a diákokat, hogy megtelt-e az üveg.
Egyetértettek, hogy igen.
A professzor ekkor elővett egy doboz HOMOKOT és beletöltötte az üvegbe. A homok természetesen kitöltötte a maradék helyet is.
Megint megkérdezte a diákokat, hogy megtelt-e az üveg.
A diákok egyhangúan, igennel válaszoltak.
A professzor ekkor elővett két doboz sört az asztal alól és beleöntötte az üvegbe, kitöltve a homokszemek közötti réseket is. A diákok nevettek.
Most - mondta a professzor, lássák be a következőt.
Ez az üveg az Önök élete.
A nagyobb KÖVEK a fontos dolgok; a család, a társ, az egészségünk, a gyerekeink- olyan dolgok, melyek, ha minden más el is veszik, még kitöltik az életünket.
A KAVICSOK a többi dolog, ami számít: mint pl. a munkájuk, a házuk, a kocsijuk.
A HOMOK minden más. Az apróságok.
Ha először a homokot töltik az üvegbe- folytatta- nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek.
Ugyanez igaz az életre is. Ha minden energiájukat az apróságokba fektetik, soha nem marad hely az igazán fontos dolgoknak.
Figyeljünk oda a boldogságunkhoz fontos dolgokra:
Játszanak gyermekeikkel.
Figyeljenek oda az egészségükre.
Vigyék el táncolni párjukat.
Mindig lesz majd idő dolgozni, lakást takarítani, vendégeket hívni.
A köveket rendezzék, először- amik a legfontosabbak.
Állítsák fel a sorrendet.
A többi csak homok.
Az egyik diák felemelte a kezét és megkérdezte, hogy mit reprezentál a sör?
A professzor elmosolyodott.
Örülök, hogy megkérdezte.
Ezzel csak azt akartam volna jelezni, hogy mindegy mennyire tűnik telinek az életünk, két sörnek mindig marad hely."
